Kifizetési kérelem a 3/2017. (I. 23.) FM rendelet szerinti tejtermelői támogatáshoz

2017. 01. 04-én hatályba lépett a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 3/2017. (I. 23.) FM rendelet, amely alapján a tejtermelők között mindösszesen 9.543.566,- € egyszeri uniós, illetve 2.961.750.272,- Ft állami támogatás kerül kiosztásra.

A kifizetési kérelem adattartalma
1. Ügyfél-azonosítási információ
Ügyfél-azonosító: ……………………………………………………………………………………………….
Előtag: ………………………………………………………………………………………………………………
Név: ………………………………………………………………………………………………………………….
Cégforma: ………………………………………………………………………………………………………….
Tenyészetkód: ……………………………………………………………………………………………………..
2. ENAR nyilvántartás adatai
Az ENAR nyilvántartásban szereplő adatok alapján 2016. április 30-ára vonatkozóan …… (db) számú tejhasznú szarvasmarha egyeddel rendelkezem.
Az ENAR nyilvántartásban szereplő adatok alapján 2016. április 30-ára vonatkozóan …… (db) számú kettős hasznosítású szarvasmarha egyeddel rendelkezem, amelyből tejtermelés céljára tartott állatok száma: …… (db)
Az ENAR nyilvántartásban szereplő adatok alapján 2017. április 30-ára vonatkozóan …… (db) számú tejhasznú szarvasmarha egyeddel rendelkezem.
Az ENAR nyilvántartásban szereplő adatok alapján 2017. április 30-ára vonatkozóan …… (db) számú kettős hasznosítású szarvasmarha egyeddel rendelkezem, amelyből tejtermelés céljára tartott állatok száma: …… (db)
3. Kiemelt támogatás
A termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet vagy a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet alapján elismert termelői csoport vagy termelői szervezet, vagy a tej- és tejtermék-ágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik nemzeti szabályozásáról szóló 3/2016. (I. 7.) FM rendelet szerint elismert tejtermelői szervezet vagy társulás tagja vagyok: igen/nem.
A termelői csoport vagy termelői szervezeti tagságot elismerő okirat száma, kelte: ………….
4. Nyilatkozatok
5. Melléklet:
A tejtermelés céljára tartott kettőshasznosítású egyedek fülszámainak felsorolása.
6. Kitöltési dátum és aláírás
Helység:
Dátum:
Aláírás:

A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei az élelmiszer-biztonság érdekében

A termelő, illetve a földhasználó köteles
•    a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
•    a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.

Termelő az, aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál.

Földhasználó az, aki földdel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a föld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható.

Zárlati károsító az olyan, potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene;

Vizsgálatköteles nem zárlati károsító az a nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben kedvezőtlenül befolyásolja e növények tervezett felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importáló ország területén.

A termelő, illetve a földhasználó köteles továbbá az egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.

Integrált gazdálkodás az olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével.

A termelő, illetve a földhasználó köteles továbbá
•    az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni;
•    az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni.

E körben szem előtt kell tartani, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerveknél dolgozó, közhatalmi feladatot ellátó személyek hivatalos személynek minősülnek, így aki az ilyen személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza, az a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követi el, amelyet a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapesetben is egy évtől öt évig szabadságvesztéssel rendel büntetni!

A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles továbbá
•    az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;
•    a földet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni.

Sajnos a termelők, illetve a fölhasználók közül sokan nem érzik annak a felelősségnek a súlyát, amely a méhek védelmével kapcsolatban rájuk hárul. Az eredményes méhészkedés három legnagyobb ellensége a rendkívüli méhsűrűség – hazánkban irreálisan nagy a méhcsaládok a száma –, a kínai műméz és a növényvédőszerek felelőtlen használata. Ez utóbbi körben óriási a termelők, illetve a földhasználók felelőssége. A méhészek megfelelő értesítésével, illetve a növényvédő szerek kijuttatásával kapcsolatban előírt szabályok korrekt betartásával a méhmérgezések száma rendkívüli mértékben lecsökkenthető lenne!

A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Nem árt szem előtt tartani, hogy a bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

A növényvédő szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvédőszer-forgalmáról jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint a fentiek szerinti jelentéstételi kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra vonatkozóan is.

Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország előírásai azt lehetővé teszik.

A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.

Új szabályozás az idegenhonos fajokkal kapcsolatban

2017. január 01-től új szabályozással bővül az élelmiszerlánc-törvény, mely szerint
Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazza.

Az EU-rendelet részletesen szabályozza az idegenhonos inváziós fajokkal szembeni fellépést, de fontosabbnak érzem a rendelet általános részének két pontját idézni:

„Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok jogsértés esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjanak ki, figyelembe véve a jogsértés természetét és súlyosságát, valamint a költségek megtérítésének elvét és a szennyező fizet elvét.”
„A tagállamok az e rendelet értelmében hozott intézkedések révén kötelezettségeket írhatnak elő az idegenhonos fajok tartóira, illetve felhasználóira, valamint az érintett földterület tulajdonosaira és bérlőire vonatkozóan.”

A természetvédelmi törvény szerint aki jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.
Ha a jogszabályi előírásokat megszegő személy nem állapítható meg, a hatóság a terület tulajdonosát, használóját vagy vagyonkezelőjét kötelezheti a fenti intézkedések megtételére. A terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője a kötelezettség alól mentesül, ha az idegenhonos inváziós faj behurcolása, telepítése neki nem felróható és a tevékenysége során kellő gondossággal járt el.
Ha a kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a hatóság elvégzi vagy elvégezteti fenti intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés). Az elvégzett tevékenységek költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

A módosítás összességében azt jelenti, hogy 2017. január 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv is jogosult azon cselekmények elvégzésére, amelyek eddig a természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartoztak.

Mi minősül élelmiszer-biztonsági szempontból hamisított terméknek?

1. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították.

E vonatkozásban tisztázni kell a fenti fogalmakat:

A minőségmegőrzési idő az az időpont, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait. Általában a hosszabb ideig eltartható élelmiszerekkel kapcsolatban alkalmazzuk. A minőségmegőrzési idő eltelte nem jelenti azt, hogy a termék már nem fogyasztható.

A fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, mely után az adott élelmiszer már nem minősül biztonságosnak, azaz egészségre ártalmas vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan. Azoknál a mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszereknél használjuk, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre.

A felhasználhatósági idő valójában gyűjtőfogalom, amely a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő kategóriáit foglalja magában.

A hamisítás fogalmi feltétele a felhasználhatósági idő jogellenes meghosszabbítása.

2. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő.

A nem megengedett összetevők köre annyira széles, hogy nem definiálható. Vannak jogszabályok által nevesítetten tiltott élelmiszer-összetevők, ilyen pl. a betain, a nangai dió és a jázminpakóca (Stevia rebaudiana) – némelyikük tiltottsága-engedélyezettsége változó –, de nyilvánvalóan képtelenség felsorolni mindazokat a természetes és mesterséges anyagokat, amelyek élelmezési célú felhasználása nem megengedett vagy nem megengedhető.

3. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt.

Emögött a kategória mögött bonyolult jogi szabályozás rejlik, amelynek legfontosabb eleme talán az, hogy az átcímkézés vagy átcsomagolás nem befolyásolhatja a termék eredeti állapotát.

Nyilvánvaló az is, hogy az új címke vagy csomagolás nem közölhet valótlan vagy megtévesztő adatot, illetve nem sértheti az esetleges szabadalmi oltalom vagy védjegy jogosultjának jogait.

4. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára.

5. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik.

Tipikus esete ennek, amikor romlásnak indult húst sok sóval és fűszerrel keverve sütnek meg és adnak el.

6. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik.

Jó példa lehet erre az, ha húsevő állatoknak szánt, de egyébként ember által is veszélytelenül fogyasztható tápot adnak el élelmiszerként vagy élelmiszerbe keverve.

7. Amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő.

8. Hamisított terméknek minősül az a termék, melyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő.

Ez egyértelműen jogi alapú kategória, ami azt jelenti, hogy egy élelmiszerbiztonsági szempontból egyébként kifogástalan, sőt akár kiváló minőségű termék is lehet hamis.

9. Hamisított terméknek minősül az a termék, amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba.

Ennek tipikus esete pl. a gyümölcslevek vagy lekvárok megtévesztő elnevezése, amikor a legdrágább vagy legkeresettebb gyümölcs-összetevő nevén árulják, holott például a meghatározó összetevője az alma vagy a tök.

De ebbe a kategóriába sorolható pl. az a készítmény, amit „diétás” megjelöléssel forgalmaznak tekintettel az esetleges 0% zsírtartalmára, ugyanakkor jelentősen magas a hozzáadott cukortartalma.

Az összes fenti kategória esetében fontos, hogy csak akkor beszélünk hamisított termékről, ha a fenti tevékenységeket gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából végezték.

Ugyanakkor a törvény azt is előírja, hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.